Budapesti munkacsapat beszámolója
Csapatvezető: Somogyi Balázs
2011. augusztus 8-13, Magyarózd

Én most legújabban egy erdélyi útért vagyok hálás Istennek. Magyarózdon, a Bonus Pastor Alapítvány által létrehozott Drogterápiás Otthonnál segédkeztünk egy kastély "felújításában". Már amennyiben ez hozzá nem túl sokat értőknek lehetséges :). Esténként meg átmentünk a fiúkhoz az otthonba áhítatra, utána együtt zenéltünk, beszélgettünk. Nagyon megszerettem az ottani embereket. Annyira mások, annyira őszinték voltak. Nem volt semmi mellébeszélés, mint ahogy azt bárhol máshol, sajnos még a barátaim között is megszokhattam. Ezek az emberek befogadtak minket és megnyíltak nekünk, holott tudták, hogy 1 hét múlva elmegyünk és amúgy sem annyira "könnyen vállalható" történeteik voltak. Nagyon sokat jelentenek nekem. Azt éreztem, hogy minden pillanatot velük akarok tölteni, ha ennyire sokat jelent nekik, hogy ott vagyunk, és azért is, mert annyira jó volt velük együtt.

A másik az ottani hangulat volt, az a nyugodtság, nem kellett sehova sietni, nem volt szükség internetre vagy telefonra, mert elegek voltunk egymásnak. Kicsit olyan volt, mint ha egy hétig nem létezett volna számomra ez a rohanó, önző, mindig csak hajszoló világ, és ezt nagyon élveztem. Azóta is visszavágyom. Ott rájöttem, hogy lehet békében, őszintén, és nyitottan is élni a körülményeimtől függetlenül. Élni, és nem túlélni.

Zárásképp pedig, ahogy az Otthonban a beszámoló, vagy vallomás végét jelezni szokták: Kösz!
Győr Lili

Kapcsolódó cikkek az >> ÖNKÉNTESEK menüben